(MTI) - Mulasztás miatt a Fõvárosi TörvĂ©nyszĂ©k 200-200 ezer forintos pĂ©nzbĂrságot szabott ki a magyar államra Ă©s a többi alperesre az elsõ tárgyaláson abban a perben, amelyet az Országos TakarĂ©kszövetkezeti SzövetsĂ©g (OTSZ) Ă©s egy magánszemĂ©ly indĂtott a magyar állam Ă©s társai ellen jogalkotással okozott kár megtĂ©rĂtĂ©sĂ©re.
    A bĂrĂłság a pĂ©nteki tárgyaláson megállapĂtotta, hogy az alperesek, köztĂĽk a magyar állam elmulasztotta a vĂ©dekezĂ©s elõterjesztĂ©sĂ©re vonatkozĂł határidõt, valamint, hogy az alperesek mulasztása nemcsak az "eljárás elhĂşzĂłdására irányul, hanem azt is eredmĂ©nyezi".
    Bene Lajos bĂrĂł kiemelte: az alperesek - a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarĂ©kBank, a Magyar FejlesztĂ©si Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti HitelintĂ©zetek IntegráciĂłs Szervezete - azzal, hogy elmulasztották a vĂ©dekezĂ©s elõterjesztĂ©sĂ©re megszabott határidõt, megfosztották a felperes OTSZ-t attĂłl, hogy az azokban foglaltakkal kapcsolatban Ă©rdemben nyilatkozni tudjon a pĂ©nteki tárgyaláson.
    Az ügy tárgyalása április 18-án folytatódik.
    A bĂrĂł a vĂ©gzĂ©sben kifejtette, hogy az ilyenkor szokásos 500 ezer forintos összegnĂ©l alacsonyabbat, 200 ezer forintot kell befizetniĂĽk az alpereseknek, tekintettel arra, hogy a határidõ a tĂ©li szabadságolási idõszakra esett, valamint arra, hogy az elsõrendĂ» alperes magyar államnak a jogi kĂ©pviselõ megbĂzásához kĂĽlön eljárást is le kellett folytatnia.
    A felperes OTSZ jogi képviselõje, Lohn Balázs a tárgyaláson azzal indokolta a keresetet, hogy álláspontjuk szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvénybõl káruk származott, valamint, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot.
    Lohn Balázs elmondta: az OTSZ nettĂł 29,4 milliĂł forint, a másodrendĂ» felperes magánszemĂ©ly pedig mintegy nettĂł 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtĂ©rĂtĂ©sĂ©t kĂ©ri. Kiemelte: a szövetkezeti integráciĂłrĂłl szĂłlĂł törvĂ©nnyel az elsõrendĂ» alperes magyar állam egy egĂ©sz szektort, Ă©s közvetlenĂĽl több százezer embert Ă©rintõen avatkozott be a magánjogi viszonyokba.
    A jogi kĂ©pviselõ szerint az integráciĂłs törvĂ©nnyel a magyar állam az összes fĂ©ket Ă©s ellensĂşlyt megkerĂĽlve avatkozott be a takarĂ©kszövetkezeti szektor mĂ»ködĂ©sĂ©be, gyakorlatilag államosĂtva azt. Az OTSZ kereseti kĂ©relmĂ©hez egyĂ©b kĂ©relmek is kapcsolĂłdtak; ezek arra irányultak, hogy a jelenlegi helyzetet lehetõsĂ©g szerint addig konzerválni tudják, amĂg az AlkotmánybĂrĂłság nem dönt ebben az ĂĽgyben - ismertette Lohn Balázs. (A felperesek alkotmánybĂrĂłsági Ă©s az EurĂłpai UniĂł BĂrĂłságánál elõzetes döntĂ©shozatali eljárást is kezdemĂ©nyeztek.)
    A jogi kĂ©pviselõ kifejtette: a TakarĂ©kBank állami rĂ©szesedĂ©sĂ©nek eladására irányulĂł pályázatot tĂşl hamar Ărták ki, mivel 3-4 hĂłnap alatt átvilágĂtani sem lehet a Magyarországon mĂ»ködõ több mint 100 takarĂ©kszövetkezetet, nemhogy hatĂ©konnyá tenni a szektort.
    Az alperes jogi kĂ©pviselõje, Kende Tamás a kereset elutasĂtását kĂ©rte. HangsĂşlyozta: tavaly augusztusban a szövetkezeti hitelintĂ©zetek több mint 99 százalĂ©ka megszavazta azokat a közgyĂ»lĂ©si határozatokat, amelyekkel a Magyar Posta nĂ©vĂ©rtĂ©ken tulajdont szerzett a TakarĂ©kBankban. Az integráciĂłs szervezetrõl szĂłlĂł törvĂ©ny szerint a magyar állam a szektor átszervezĂ©se során - egyben az átszervezĂ©s Ă©rdekĂ©ben - plusz jogokat szerez, Ă©s a TakarĂ©kBankot az eurĂłpai uniĂłs jog szerinti központi bankká teszi; ezt eurĂłpai uniĂłs jogszabály is lehetõvĂ© teszi.
    A jogi kĂ©pviselõ kitĂ©rt arra is, hogy a magyar állam, ezen plusz jogok, fĂĽggetlen szakĂ©rtõk által megállapĂtott, 136 milliárd forintos ellenĂ©rtĂ©kĂ©t megfizette, ezt az összeget elhelyezte az integráciĂłs szervezetben.
    Kende Tamás a felperes által hivatkozott európai jogi hivatkozásokat átgondolatlannak nevezte.
    Lohn Balázs reagálásában elmondta: a 2013 augusztusi közgyûléseken a szövetkezeteknek nem volt választásuk, mint megszavazni a magyar állam tulajdonszerzését, hiszen ha nem mennek el a közgyûlésekre, vagy ott nem igennel szavaznak, akkor a takarékok nem lehettek volna tagjai a TakarékBanknak, és visszavonták volna mûködési engedélyüket. Az integrációs szervezetnek juttatott összegrõl szólva hangsúlyozta, hogy az OTSZ nem takarékszövetkezet, vagyis az õ kárát nem befolyásolja ez az összeg.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!