(MTI) - Miközben a vadállománynak kedvezett az eddigi enyhe tél, a vadgazdálkodók esetében felemás a helyzet, kevesebbe került a vad etetése, mint egy hidegebb-havasabb idõszakban, de a melegebb idõ miatt kevesebb vadat ejtettek el, ami csökkenti a társaságok bevételeit.
Györök Lajos, az 54 ezer hektáron gazdálkodó Mecsekerdõ Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetõje az MTI-nek elmondta, az állatok erõsek, jó kondícióban vannak, a kitett takarmányból, például kukoricából, szénából és cukorrépából kisebb mennyiségre van szükség, mint a hidegebb napokon. A vadak többsége ugyanakkor nem az ilyenkor megszokott helyén, a nagy erdõtömbökben, hanem az agrárterületek szélein tartózkodik, és esetenként az átlagosnál nagyobb károkat okozhat a növénykultúrákban.
Az osztályvezetõ megjegyezte: az enyhe idõjárásnak a vadászok nem örülnek, az állatállomány ugyanis szétszóródik, ez nehezíti a vadászatot.
Györök Lajos szólt arról is, hogy ha februárban erõs lehûlés lesz, a tél hátralévõ része pedig kemény lesz és tovább tart, az hátrányosan befolyásolhatja a vaddisznók szaporulatát. A malacok januárban és februárban jönnek a világra, de a nagy hóban jelentõs részük felfázhat és elpusztulhat.
Hasonlóan nyilatkozott Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati osztályvezetõje is az MTI-nek. Elmondta, a vadállománynak az elmúlt évekhez képest az idén eddig kevesebb takarmányra volt szüksége, az enyhe tél viszont megnehezítette a társas vadászatokat. Hozzátette: a vadállomány eddig könnyebben vészelte át a telet, a tavaszias, zömében fagymentes idõszakban az élõhelyeken is bõséges táplálékhoz jutottak. A vadásztársaságoknak viszont arra is fel kell készülniük, hogy a következõ idõszakban megváltozhat az idõjárás és a magas hótakaró miatt valószínûleg több takarmányt kell eljuttatni az etetõkbe.
Lázár Attila közölte, a 2013-2014-es vadászati év február végén fejezõdik be, így az etetéssel kapcsolatos végleges adatai még nincsenek. Az elmúlt idõszakban a vadak etetésére átlagosan mintegy 5 ezer tonna takarmányt használtak fel évente, és több mint háromezer hektárnyi vadföld állt rendelkezésre. Mezõgazdasági vadkárra a 2012-2013-as vadászati évben 419 millió forintot fizetek ki, 40 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban, az erdei vadkár pedig 11 millió forintot tett ki.
A vadászatra alkalmas terület Zala megyében megközelíti a 314 ezer hektárt, de a gazdálkodók vadtûrõ képessége korlátozott, ezért célul tûzték ki a nagyvadállomány - a vaddisznó és a gímszarvas - létszámának további csökkentését.
Az idei vadászati évben 12 ezer vaddisznó, 6 ezer gímszarvas és 5500 õz elejtését tervezik. A társas vadászatokat viszont egyelõre megnehezíti, hogy a vadállomány jobban szétszóródik, az erdõn és a mezõn elegendõ táplálékhoz jutnak.
Az 52 vadászterület vadgazdálkodási jelentése alapján a társaságok a tavalyi évet 126 millió forint nyereséggel zárták Zala megyében, míg a 2011-2012-es vadászati idényben 18 millió forint eredményt sikerült elérni. Négy évvel ezelõtt még veszteséges volt az ágazat; 2009-ben 62 millió forint, 2010-ben pedig 53 millió forint volt a veszteség.
Az enyhe tél párás, ködös idõjárása a vadászati fõszezonban, november végétõl január közepéig, tartósan nehezítette a vadászatot - közölte a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmûvelési Igazgatósága. A meleg idõ vélhetõen nem kényszerítette rá a vadfajokat, hogy a Bakonyból alacsonyabb területekre vándoroljanak, így - a vadásztársaságok jelzései alapján - a Bakony környékén elterülõ területeiken nem volt jelen az elõzõ években megszokott nagyságú vadállomány - tették hozzá.
A gyenge tél folytatódása esetén tavaszra várhatóan jó szaporulattal lehet majd számolni. A múltév márciusában beköszöntött télen ugyanis a vaddisznó-szaporulat nagy része elpusztult. Ezt mutatják az adatok is, az elmaradás 30 százalékos a tervtõl, és hiányoznak a süldõk a terítékbõl - közölte a kormányhivatal.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a téli szezonban eddig, a korábbi évekhez képest, 50-60 százalékkal kevesebb kiegészítõ takarmányt kellett eljuttatni a vadgazdálkodóknak a közel 5 ezer etetõhelyre az õzek, mezei nyulak és fácánok táplálására. Az elmúlt hetek 5-10 Celsius fokos idõjárása itt is kedvezõ a vadállománynak, a gabonatáblákon találnak kellõ eleséget - közölte Kasuba András a megyei vadászszövetség fõvadásza az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint az enyhe idõben az õzek jól telelnek, a mezei nyúl állománnyal sincs gond, és amennyiben a február végi március eleji idõszakban nem lesz nagy hó a földeken, az utóbbiaknál az elvárt szaporulattal lehet számolni. Kasuba András megjegyezte, a természet ezúttal télen teszi könnyebbé az állatok életét, miután nyáron a nagy szárazság és hõség miatt az élelemhez és vízhez jutás okoz sokszor gondot jelentett számukra.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!