(MTI) - Az Egyesült Államok nem könnyû, de szükséges párbeszédet fog folytatni Magyarországgal a demokráciáról - jelentette ki csütörtökön az amerikai szenátus külügyi bizottságában megtartott meghallgatásán Colleen Bradley Bell budapesti nagykövetjelölt.
Bell Amerika szoros szövetségesének nevezte Magyarországot, és kijelentette, hogy a két ország együttmûködése a közösen vallott értékeken alapul. Méltatta az afganisztáni, a koszovói és a boszniai magyar katonai szerepvállalást, és kitért arra, hogy Budapest "aktív és konstruktív" támogatója az izraeli-palesztin béke-megállapodást célzó amerikai közvetítésnek és a szíriai vegyifegyver-leszerelési programnak is.
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Washington az elmúlt két évben nyíltan hangot adott több aggályának is a fékek és az ellensúlyok magyarországi állapotával és több intézmény függetlenségével kapcsolatban. "Sokan azt állítják, hogy a mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások ártottak a nemzetközi beruházási klímának, aláásták a tulajdonjogokat, meggyengítették a bíróságokat és a végrehajtó hatalom kezében központosították a hatalmat" - mondta.
Kijelentette, hogy kinevezésének jóváhagyása esetén védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgetni fogja, hogy a magyar partnerek mûködjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal. "A pluralizmus eszménye részét képezi annak, hogy a mi értelmezésünkben mit jelent a demokrácia. A demokráciák elismerik, hogy egyetlen entitásnak - államnak, politikai pártnak vagy vezetõnek - sem lesz meg soha a válasza az összes a kihívásra, amellyel szembesülünk" - hangoztatta Bell.
Emlékeztetett arra, hogy Washingtont aggasztja a szélsõségesek megerõsödése, igaz, ez a trend nemcsak Magyarországra jellemzõ. "Viszont a szélsõséges pártok megerõsödése Magyarországon külön aggodalomra ad okot. Ha megerõsítenek, akkor a tolerancia védelme és elõmozdítása lesz prioritásaim egyike" - mondta. Megfogadta, hogy küzdeni fog a gyûlölet és az elõítélet ellen.
Bell a legfontosabb célkitûzései között említette a kétoldalú biztonsági, bûnüldözési, kereskedelmi, valamint az energiaellátási függetlenség terén való együttmûködés erõsítését. A meghallgatáson részt vevõ szenátorok közül többen kérdésbe csomagolva bírálták a magyar politikai változásokat. Chris Murphy, a külügyi bizottság európai albizottságának demokrata párti elnöke arról beszélt, hogy Magyarországgal kapcsolatban az olyan visszalépések keltenek együtt aggodalmat, amelyeknek külön-külön nem kellene nagy jelentõséget tulajdonítani. Tim Kaine demokrata szenátor arról kérdezte Bellt, hogy milyen eszközökkel akar fellépni a "sajtószabadság korlátozása ellen". Bell erre válaszul kilátásba helyezte a civil szervezetetekkel való együttmûködés erõsítését.
Benjamin Cardin, a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta: aggodalomra ad okot Magyarországnak a helsinki alapelvek iránti kifogásolható elkötelezettsége, mint ahogy az is, hogy bár a magyar kormány nem támogatja a szélsõséges megnyilvánulásokat, Cardin szerint nem is határolódik el azoktól. Az Egyesült Államokban jelentõs aggodalmat kelt a "német megszállás tervezett emlékmûve", "mert úgy tûnik, azt próbálják vele üzenni, hogy minden, ami Magyarországon a második világháború idején történt, a németek felelõssége volt. Közben azonban abban, ami történt, sok magyar is bûnrészes volt" - jelentette ki.
A republikánus párti John McCain szenátor inkább a demokrata jelöltek felkészültségét tesztelte. A tapasztalt kül- és biztonságpolitikai szakértõ érdeklõdésére kiderült, hogy a csütörtökön meghallgatott jelöltek közül - a bizottság elõtt megjelent az Obama-kormányzat leendõ izlandi és norvégiai nagykövete is - egyedül Bell járt már (tavaly márciusban) a reménybeli állomáshelyén. McCain kétszer is feltette neki azt a kérdést, hogy mik az amerikai politika prioritásai Magyarországon, mint ahogy arra is duplán kérdezett rá, hogy mit tenne másképp, mint hivatali elõdje. Ezekre a felvetésekre Bell az általa korábban elmondottak parafrázisával válaszolt. Ugyanígy tett a szenátor azon kérdésére is, amely azt firtatta, hogy veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon. Colleen Bell televíziós producer és különbözõ környezetvédelmi, mûvészeti és szociális ügyek támogatója.
Tevékenyen hozzájárult az õt nagyköveti posztra jelölõ Barack Obama elnök újraválasztási kampányának adománygyûjtõ tevékenységéhez. Jóváhagyása esetén Bell úgynevezett politikai kinevezett lesz. Karrierdiplomata legutóbb Charles H. Thomas személyében 1990 és 1994 között állt a budapesti amerikai nagykövetség élén. Az õ elõdje, az idén januárban elhunyt Robie Marcus Hooker "Mark" Palmer (1986-1990) tõle eltérõen a washingtoni külügyminisztérium hivatásos állományához tartozott. A szenátus külügyi bizottsága a várakozások szerint a jövõ hétnél elõbb nem dönt arról, hogy támogatja-e a budapesti misszióvezetõi poszt várományosát, testületileg pedig a szövetségi felsõház két-három hét múlva szavazhat a megerõsítésérõl. Mivel a szenátusban a múlt év végén olyan új szabályozást vezettek be, amely személyi kérdésekben gyakorlatilag kizárja az obstrukció lehetõségét, a jelölés jóváhagyása gyakorlatilag biztosra vehetõ. A nagykövetjelölt az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy kinevezésének szenátusi megerõsítése esetén reményei szerint március elején foglalhatja el állomáshelyét.
Ha a szövetségi felsõház megszavazza, Colleen Bell lesz a rendszerváltozás utáni negyedik nõi amerikai nagykövet Budapesten. A 46 éves jelölt négy gyermek anyja. Férjével, a televíziós forgatókönyvíró és producer Bradley Bellel együtt eddig Los Angelesben élt.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!