"Én azért arra még nagy tételben nem fogadnék, hogy ez a tranzakció be is fog következni" - jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy ez a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, az sem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat.
   
Varga Mihály nem erõsítette meg azt a lapértesülést, hogy a kisebbségi állami tulajdonban lévõ Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a Raiffeisen magyarországi leánybankjára. Azt mondta, hogy a tárgyalásokat az érintettek tudnák megerõsíteni. Kifejtette ugyanakkor, hogy a magyar államnak, mint az említett kis bank kisebbségi tulajdonosának arra kell figyelnie, hogy az adófizetõk pénze megfelelõen hasznosuljon. Ha úgy látják, a magyar államnak nem érdeke az, hogy banki tranzakciókban vegyen részt, akkor határozottan ki kell fejteni ezt az álláspontot, és ki kell mondani, hogy ez nem támogatható. Hozzátette: "még nem tartunk itt". Az európai bankunióval kapcsolatos kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a döntésnek elõször az eurózónában kell megszületnie. Magyarország nem tagja az eurózónának, ezért egyelõre figyelnie kell az ezzel kapcsolatos, elõkészítés alatt lévõ javaslatokat, döntenie pedig majd akkor kell a bankunióhoz való csatlakozásról, amikor kialakulnak annak pontosabb keretei. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor lehet tagja az eurózónának, úgy válaszolt: Magyarországnak még jónéhány éve van addig, hogy megerõsödve, gazdaságilag jobb kondícióba kerülve mérlegelje ezt a kérdést. Úgy vélte, reálisan az évtized vége felé merülhet fel majd ez a kérdés.