|
(MTI) - Életveszélyes, két évtizede nem látott hideg vette hatalmába hétfõre az Egyesült Államok középsõ és keleti vidékeit, a gigantikus sarkvidéki légörvény miatt iskolák és üzletek sokasága tartott zárva, és repülõjáratok ezreit kellett törölni.
Miközben a Déli-sarkon hétfõn mínusz 34 fok volt, Montanában mínusz 53, Észak-Dakota és Wisconsin egyes területein mínusz 51 fokot mértek. A Nagy-tavak vidékén a lehûlés megközelítette a mínusz 25-30 fokot, és erõs lehûlést jelentettek Kanada középsõ és keleti tartományaiból is. Az idõjósok szerint a sarkvidéki légörvény hatását 187 millió ember szenvedheti meg Észak-Amerikában.
Montana, Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa, Wisconsin, Michigan és Nebraska államban 11-22 fokkal mérnek kevesebbet az ilyenkor megszokott hõmérsékletnél. Napi hidegrekordok dõltek meg Texas és Oklahoma egyes területein, valamint Chicagóban is, ahol az állatkertben a jegesmedvéket és a pingvineket sem engedték ki a levegõre az ápolók. A fogságban élõ állatok ugyanis nem növesztettek elég vastag zsírréteget a dermesztõ fagy túléléséhez.
A rendkívüli hideg a hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos fagyásokat okozhat, és néhány percen belül akár a szervezet kihûlését is elõidézheti. A legsúlyosabban fenyegetett térségek lakosságát figyelmeztették a rendkívüli veszélyre. Minneapolisban és Észak-Dakota egyes területein rendkívüli vészhelyzetet hirdettek ki. Indianapolisban vörös figyelmeztetést adtak ki, amire 1978 óta nem volt példa.
A mínusz 18 fokos vagy annál is dermesztõbb hideg Kanadától a Mexikói-öbölig leállással fenyegeti az olajkitermelést. Indianában csaknem 40 ezren maradtak áramellátás nélkül. A fagyok miatt akadozik a gabona- és az élõállat-szállítás, több államban veszélybe került az õszi vetés is. Illinoisban, Indianában és Ohióban több húsfeldolgozó és csomagolóüzem leállt. A Customer Growth Partners tanácsadó cég szerint a hideg következtében január 2. óta 4-5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.
Az ohiói Clevelandben nappal mínusz 14 fokot mértek, éjszakára a hideg elérte a mínusz 22 fokot. A városban megteltek a hajléktalanszállások, ezért tartalék épületeket kellett megnyitni a rászorulóknak. Hasonló állapotokat jelentettek más nagyvárosokból is.
Az északkeleti partvidéken, ahol hétfõn felmelegedés volt tapasztalható, az elõrejelzések szerint keddre akár 33 fokot is eshet a hõmérséklet. New Yorkban, ahol a hét elsõ napján még plusz 10 fok volt, kedden mínusz 22 fokos fagy is lehetséges, Washingtonban pedig, ahol hétfõn gyakorlatilag az egész múlt heti hótakaró maradványai is elolvadtak, napközben mínusz 9 fok körüli hõmérséklet várható.
A múlt héten elkezdõdött téli viharok következtében eddig - az egymásnak ellentmondó jelentések szerint - 15-en vagy 16-an vesztették életüket az Egyesült Államokban. Közülük 11-en az utakon, a rossz látási és útviszonyok miatti közlekedési balesetekben haltak meg.
Illinois állam déli részén hétfõn csak tíztonnás katonai jármûvek segítségével sikerült megnyitni az utakat egy megcsúszott kamionok által okozott, láncreakciószerû óriásbaleset után. Ott 375 autó akadt el. Az esetnek szerencsére nem voltak halálos áldozatai.
Helyi idõ szerint hétfõ estig az Egyesült Államokban országszerte több mint 4300 repülõjáratot töröltek, nagy részüket Chicagóban. További 6500 járat késett. A JetBlue fapados légitársaság közölte, hogy a torlódások miatt kedd délutánig nem indít több repülõgépet a New York környéki három nagy repülõtérre és Bostonba. Az intézkedés csaknem 700 le- és felszállást érint. Ugyancsak a földön pihenteti gépeit a Southwest Airlines. Lambert és St. Louis repülõterén 400 járat esett ki a napi menetrendbõl.
|
,
Hírek
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!