(MTI) - Az ortodox karácsony böjtjĂ©n a szerb sajtĂł nem csak az ĂĽnnepi kĂ©szĂĽlõdĂ©ssel foglalkozik. HĂ©tfõn nagy teret szenteltek egy most nyilvánosságra hozott törtĂ©nelmi levĂ©lnek, amely több mint egy Ă©vvel az elsõ világháborĂş kitörĂ©se elõtt már a háborĂş elõkĂ©szĂtĂ©sĂ©rõl szĂłlt.
    A levelet Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina osztrák katonai kormányzĂłja 1913. május 28-án, vagyis 13 hĂłnappal a háborĂş kitörĂ©se elõtt Ărta Leon von Bilinskinek, az Osztrák-Magyar Monarchia pĂ©nzĂĽgyminiszterĂ©nek. LĂ©tezĂ©sĂ©rõl eddig sokan nem tudtak, akik viszont ismertĂ©k a tartalmát, azĂ©rt hallgattak rĂłla, mert az nem illeszkedett bele a hivatalos elbeszĂ©lĂ©sekbe - vĂ©lik szerb törtĂ©nĂ©szek.
    A szerbiai közszolgálati televĂziĂł hĂ©tfõi hĂradĂłjának beszámolĂłja szerint a levĂ©l eredetije a második világháborĂşban tĂ»nt el a szerbiai országos levĂ©ltárbĂłl, egy másolata viszont fennmaradt. Miroslav Perisic, a levĂ©ltár igazgatĂłja kiemelte, ez a dokumentum nem csak azĂ©rt jelentõs, mert felfedi a bĂ©csi háborĂşpárti körök szándĂ©kait, hanem a szerbek, horvátok Ă©s muszlimok iránti hozzáállásrĂłl is tanĂşskodik.
    Miroslav Jovanovic törtĂ©nĂ©sz szerint a szarajevĂłi merĂ©nylet, amelyben Gavrilo Princip meggyilkolta az osztrák trĂłnörököst, Ferenc Ferdinándot, nem volt döntõ jelentõsĂ©gĂ», csupán indokkĂ©nt szolgált a háborĂş kitörĂ©sĂ©re, a felelõssĂ©get pedig Szerbiára Ă©s a mögötte állĂł Oroszországra tudták hárĂtani. EmlĂ©keztetett rá, hogy az elsõ világháborĂşban 1914 Ă©s 1918 között a törtĂ©nĂ©szek szerint 9 milliĂł katona Ă©s 5 milliĂł civil halt meg.
    A levĂ©l tartalmát a Politika cĂmĂ» szerb napilap ismertette. Eszerint Potiorek 1913. május 28-án azt Ărta: "legfontosabb feladatunknak azt kell tekintenĂĽnk, hogy nĂ©hány Ă©v alatt szisztematikusan felkĂ©szĂĽljĂĽnk egy elkerĂĽlhetetlen, nagy háborĂşra". A folytatásban a háborĂş okait is felsorolja a katonai kormányzĂł, kĂĽlön kiemelve Szerbia helyzetĂ©t. "VĂ©gzetes tĂ©vedĂ©s lenne azt hinnĂĽnk (...), hogy SzerbiábĂłl megbĂzhatĂł barátot tudunk csinálni. Amennyiben a mostani helyzetet nem használjuk ki arra, hogy Szerbiát veszĂ©lytelennĂ© tegyĂĽk azáltal, hogy a monarchiával egyesĂtjĂĽk, legalább gazdasági-, vám- Ă©s katonai egyezmĂ©ny keretĂ©ben, feltĂ©tlenĂĽl számĂthatunk arra, hogy a jövõben az az állam nyĂltan Ă©s megkeseredetten az ellensĂ©geink oldalán fog harcolni" - olvashatĂł a levĂ©l átiratában.
    Miroslav Jovanovic törtĂ©nĂ©sz szerint az Osztrák-Magyar Monarchiának több oka is volt arra, hogy Szerbia ellen háborĂşt indĂtson: hogy visszaállĂtsa "megkopott" nagyhatalmi státusát, hogy bizonyĂtsa NĂ©metország iránti elkötelezettsĂ©gĂ©t, s hogy rendezze a monarchiában Ă©lõ dĂ©lszláv nĂ©pek helyzetĂ©t, ez utĂłbbi kĂ©rdĂ©sben ugyanis Szerbiát tartották a legnagyobb zavarĂł tĂ©nyezõnek.
    ArrĂłl is Ărt Potiorek, hogy Horvátországban normalizálni kell a helyzetet, mert nem engedhetõ meg, hogy Zágráb behĂłdoljon Belgrádnak, az ugyanis mĂ©g nagyobb veszĂ©llyel járna. Ehelyett Zágráb ellensĂşlykĂ©nt kell, hogy szolgáljon.
    A levelet a TörtĂ©nelmi fĂĽzetek cĂmĂ» kiadványban jelentette meg az Andric IntĂ©zet. A tudományos cikkeket tartalmazĂł lap ötlete nagyrĂ©szt Emir Kusturica filmrendezõtõl származik, aki az elsõ világháborĂş kitörĂ©sĂ©nek századik Ă©vfordulĂłja alkalmábĂłl dokumentumfilmet is kĂ©szĂt az esemĂ©nyekrõl Ă©s Gavrilo Principrõl. A rendezõ hangsĂşlyozta, a merĂ©nylõ Gavrilo Princip saját hazájában gyilkolta meg a megszállĂł "rasszista, antiszemita" Ferenc Ferdinándot, a gyilkossággal pedig "visszaĂ©lt a törtĂ©nelem, Ă©s a szerb nĂ©p ĂĽldözĂ©sĂ©re, valamint a háborĂş kirobbantására használták fel".
    Az elsõ világháború századik évfordulója alkalmából Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is számos rendezvényt, tanácskozást, könyv- és filmbemutatót tartanak az idén.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!