(MTI) - Az amerikai kormányzat nem mérlegeli a csapatok visszaküldését Irakba, bízik benne, hogy a helyi kormány és a törzsek megbirkóznak az al-Kaida terrorszervezettel - közölte vasárnap jeruzsálemi sajtótájékoztatóján John Kerry amerikai külügyminiszter.
A tárcavezetõ arról is beszélt, hogy hasznos lehet Irán szerepvállalása a szíriai rendezésben még akkor is, ha nem lesz hivatalosan résztvevõje a második genfi békekonferenciának. Kerry emellett támogatásáról biztosította a vasárnap kezdõdõ dél-szudáni béketárgyalásokat. Washington támogatja Irak küzdelmét az ország nyugati részén városokat elfoglaló, az al-Kaidához köthetõ fegyveres csoportok ellen, de „ez az õ harcuk", és ezért nem küld amerikai csapatokat - közölte Kerry sajtótájékoztatóján, Jordániába és Szaúd-Arábiába történõ elutazása elõtt. Az amerikai külügyminiszter közel-keleti látogatása idején Irakban a kormány elvesztette az ellenõrzést Fallúdzsa felett, a város teljes egészében az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevû dzsihádista szervezet ellenõrzése alá került. Kerry az újságíróknak kijelentette, hogy Amerika „nagyon aggódik" a harcok miatt, és az ILIÁ-t „a térség legveszélyesebb szereplõjének" nevezte.
Az amerikai diplomata csütörtök óta közvetítõ tárgyalásokat tartott Jeruzsálem és Rámalláh között a palesztin-izraeli viszály rendezése érdekében. Kerry nagyon komolynak és pozitívnak értékelte megbeszéléseket, de megjegyezte, hogy a tárgyalások nem voltak könnyûek. A Háárec címû lap vasárnap azt írja, hogy az elsõ, csütörtöki megbeszélésük legelején Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök indulatos volt és nehézségeit ecsetelte. Csak késõbb - miután Netanjahu lehiggadt - tértek át a konstruktív megbeszélésekre az amerikai diplomácia által tervezett "keretmegállapodás" részleteirõl. Kerry kijelentette, hogy a tárgyalássorozat idején mind Mahmúd Abbász palesztin elnök, mind Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nehéz döntéseket hozott. Kerry leszögezte, hogy számára alapvetõ értéket jelent Izrael biztonsága, miközben Amerika a palesztinok jövõjével is törõdik.
Jeruzsálemi sajtótájékoztatóján a szíriai rendezésrõl szólva nehezen elképzelhetõnek tartotta Irán „miniszteri partnerségét" a január 22-én megkezdõdõ genfi megbeszéléseken, tekintettel arra, hogy Teherán nem támogatta a tavalyi nemzetközi egyezményt. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor mégis lehetõséget lát az iszlám köztársaság „konstruktív szerepére", még akkor is, ha nem lesz hivatalos résztvevõje a genfi konferenciának.
Irán és Oroszország Bassár el-Aszad szíriai elnök legfõbb támogatójának számít a több mint két éve tartó és több mint százezer halálos áldozatot követelõ polgárháborúban. Teherán kijelentette, hogy kész megjelenni a genfi tárgyalásokon, ha meghívják, de Washington mindeddig ellenezte részvételét.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!