(MTI) - "A magyar katona" és a magyar társadalom szempontjából szeretné megismertetni az elsõ világháborús idõszakot a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) parancsnoka. Kovács Vilmos ezredes az MTI-nek adott interjújában elmondta: 2014-ben az elsõ világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából számos kiállítást, megemlékezést, konferenciát szerveznek a centenáriumi programsorozat elsõ évében, az elsõ világháborús veszteségi adatbázist pedig - folyamatos bõvítése mellett - online elérhetõvé teszik.
Mint felidézte, a 2013 januárjában megalakult Elsõ világháborús centenáriumi emlékbizottságban a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Külügyminisztérium, az Emberi Erõforrások Minisztériuma, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vesz részt, együttmûködve a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alappal is.
A közelmúltban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt arról: kormányzati szintre emelve szervezik az elsõ világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, ezért tárcaközi emlékbizottságot hoztak létre, mert úgy látják, "az elsõ világháború alapjaiban alakította ki mai életünk kereteit (...) a közügyek vitáit, és azokat a fogalmakat, amelyekben ma is gondolkodunk".
Kovács Vilmos elmondta, hogy a HM és a háttérintézményeként mûködõ HIM már évek óta készül a centenáriumra. Mint kiemelte: a katonák behívása és frontra vezénylésük az egész magyar társadalmat érintette. A férfi munkaerõ eltûnt, a munka egy részét nõknek, fiatal felnõtteknek, akár gyerekeknek kellett elvégezniük. "Az elsõ világháborúban harcolókkal, de a mai katonákkal szemben is kötelességünk, hogy korrekt módon mutassuk be a háború magyar oldalát" - hangsúlyozta az ezredes.
A parancsnok úgy véli, hogy az elsõ világháborúval kapcsolatban sok minden méltatlanul elfelejtõdött, ráadásul az 1950-es évektõl az 1989-ig tartó idõszakban számos torz hátteret adó tanulmány, tananyag "szivárgott" be a társadalmi tudatba, illetve az oktatásba, így a mai nemzedékek sem ismerik kellõképpen, magyar szempontból, az elsõ világháború történéseit. Kovács Vilmos azt mondta: az emlékbizottság is egyetért abban, hogy a tankönyvek is jelentõs átalakításra szorulnak, sokkal inkább magyar szempontúaknak kellene lenniük.
Ezzel együtt a HIM azt is tervezi, hogy a 80-as években íródott kétkötetes Magyarország hadtörténete címû kiadványt újraírják. A négykötetesre tervezett új változat elsõ két részét a tervek szerint 2014-ben adná ki a Zrínyi Kiadó.
A hadtörténeti intézet vezetõje szerint az egyik legnagyobb adósság az elsõ világháborús veszteségi adatbázis összeállítása és elérhetõvé tétele, amelyre most a HIM és a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Fõosztálya vállalkozott. Kovács Vilmos kiemelte: jelenleg sem lehet pontosan tudni, hogy a Magyar Királyságot mekkora veszteség érte az elsõ világháborúban. Bécsben az egész Monarchiát érintõen megvannak a hõsi halottak, eltûntek, hadifoglyok kilétét tartalmazó nyilvántartások. A magyart több forrásból kell összeállítani. A munka nagyjából két éve kezdõdött, mostanáig 300 ezer hõsi halott, eltûnt, sebesült, illetve hadifogságba esett magyar katona nevét sikerült összegyûjteni. A parancsnok szerint nagyjából 2016-ban elkészülhet egy "vállalható adatbázis", de már ebben az évben digitálisan elérhetõvé és kutathatóvá kívánják tenni az adatbázist, hiszen szinte nincs olyan magyar család, amelynek hozzátartozója, ismerõse ne lenne érintett az elsõ világháborúban.
Kovács Vilmos szólt arról is, hogy léteznek úgynevezett ezredtörténetek, amelyeket történészek és katonák írtak az elsõ világháború után. Ezt a nagyjából százharminc könyvet is digitalizálni, online olvashatóvá szeretnék tenni. Mindezeken felül több ezer katonai térkép, kitüntetési javaslat és egyéb korabeli írásos anyag digitalizálása is folyamatban van.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a centenáriumra állandó kiállítással is készül. A mintegy 600 négyzetméteres területen, a tervek szerint szeptembertõl interaktív és más korszerû eszközökkel szeretnék bemutatni az elsõ világháború történetét.
A Dunára is terveznek kiállítást a Lajta monitoron. A HIM hajója márciustól a Parlament elõtt kialakítandó kikötõben állomásozik majd. Nyár végén, õsszel hajójáratok indítását is tervezik, amelyek a Duna magyarországi szakaszán biztosan - megegyezés függvényében Ausztriában is - több helyen kikötnek majd, ahol helyi megemlékezéseket, programokat tartanak. Szeretnének egy kiállítási vonatot is indítani a lengyelországi csaták évfordulójára 2014-2015-ben, majd 2017-ben magyar-szlovén-olasz közös vonatutat is terveznek.
Európa-szerte terveznek valamilyen programot, megemlékezést. Több országgal közös rendezvényekre készül Magyarország. Az elsõ külföldi rendezvény nyáron egy lengyelországi kiállítás lesz, ahol külön magyar termet rendezhetünk be - mondta a parancsnok. 2015-ben egy római kiállítás következik, amely azért is érdekes, mert "az olaszokkal szembenálló félként harcoltunk a háborúban" - jegyezte meg Kovács Vilmos.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!