(MTI) - A parlamenti kĂŠpviselĂľk mentelmi jogĂĄnak szakkĂŠrdĂŠseirĂľl tartott elĂľadĂĄst DarĂĄk PĂŠter, a KĂşria elnĂśke, Polt PĂŠter legfĂľbb ĂźgyĂŠsz ĂŠs HandĂł TĂźnde, az OrszĂĄgos BĂ­rĂłsĂĄgi Hivatal elnĂśke az OrszĂĄggyĂťlĂŠs mentelmi bizottsĂĄgĂĄban csĂźtĂśrtĂśkĂśn.

    Daråk PÊter a kÊpviselþket megilletþ mentelmi jogról szólva kifejtette: a demokratikus tårsadalom nÊlkßlÜzhetetlen eleme a kÜzßgyek nyilvånos megvitatåsa, hogy a megvålasztott kÊpviselþk szabadon bírålhassåk a kÜzhatalmat, e vonatkozåsban a szólåsszabadsåg gyakorlåsa demokratikus garanciåkat nyújt.
    A szabålyozås tartalmazza, hogy a kÊpviselþ nem vonható felelþssÊgre megbízatåsånak gyakorlåsa sorån, azzal ÜsszefßggÊsben kÜzÜlt tÊny, vÊlemÊny, illetve leadott szavazat miatt sem kÊpviselþsÊgÊnek ideje alatt, sem azt kÜvetþen.
    A fþbíró kiemelte, hogy az új szabålyozås szerint a mentessÊg nem vonatkozik egyfelþl a kÊpviselþk polgåri jogi felelþssÊgÊre, måsfelþl pedig nÊhåny bÝncselekmÊnyre, így a kÜzÜssÊg elleni izgatåsra, a nemzeti jelkÊp megsÊrtÊsÊre, a nemzeti szocialista Ês kommunista rendszerek bÝneinek nyilvånos tagadåsåra, Ês a titoksÊrtÊs egyes eseteire.
    Daråk PÊter elmondta: a mentelmi jog alkalmazåsa sorån a fenti bÝncselekmÊnyekre alig akad pÊlda, jellemzþek egyfelþl a kÜzlekedÊsi bÝncselekmÊnyek, måsfelþl pedig a rågalmazås, becsßletsÊrtÊs.
    Ezekben a bßntetþßgyekben az eljåró hatósågoknak a parlament mentelmi bizottsågånål kell kezdemÊnyezni az adott ßgyre vonatkozóan az Êrintett kÊpviselþ mentelmi jogånak felfßggesztÊsÊt ahhoz, hogy ellene egyåltalån folytathassåk a bßntetþeljåråst.
    A polgåri jogi felelþssÊgrþl szólva Daråk PÊter arra hívta fel a figyelmet: a mentelmi joggal rendelkezþk kÜzßl a bíråk pÊldåul tisztsÊgßkkel ÜsszefßggÊsben nem perelhetþk, csakis a munkåltatójuk, felvetþdik a kÊrdÊs, hogy nem lenne indokolt ezt a megoldåst a kÊpviselþk esetÊben is alkalmazni.
    A fþbíró kitÊrt arra is, hogy a nemzetkÜzi bírói gyakorlatban a kÊpviselþknek tÜbb kritikåt kell elviselnißk, e vonatkozåsban fokozott tÝrÊsi kÜtelezettsÊg vonatkozik råjuk, ez azonban a magyar joggyakorlatban "nagyon szÝrten" jelenik meg, nincs jelentþs kßlÜnbsÊg a kÜzszereplþk Ês a magånszemÊlyek ilyen jellegÝ tÝrÊsi kÜtelezettsÊge kÜzÜtt.
    Polt PÊter - aki nÊhåny Êve kÜnyvet írt a mentelmi jog kÊrdÊseirþl - elþadåsåban kiemelte: a szabålyozåsi terßlet tÜbb pontjån is nehezen megoldható, vitatott kÊrdÊsek merßlnek fel, pÊldåul, hogy minden egyes eljåråsban a mentelmi bizottsåghoz kell-e fordulniuk a bÝnßldÜzþ hatósågoknak, vagy bizonyos eseteknÊl sajåt hatåskÜrben dÜnthetnek úgy, hogy megszßntetik a mentelmi joggal rendelkezþ ellen az eljåråst.
    A legfþbb ßgyÊsz a jogalkalmazói problÊmåk kÜzÊ sorolta annak megítÊlÊst, hogy mi tartozik a kÊpviselþ "megbízatåsånak gyakorlåsa sorån, azzal ÜsszefßggÊsben" elkÜvetett cselekmÊnyek kÜzÊ, Ês mi az, ami azon kívßl esik. A magyar joggyakorlat meglehetþsen szÝkítþ módon úgy Êrtelmezi, hogy szinte csak a parlament falai kÜzÜtt lehet valami a kÊpviselþi megbízatåssal Üsszefßggþ, elsþsorban a plenåris, vagy bizottsågi ßlÊsen elhangzottak, de pÊldåul egy sajtótåjÊkoztatónål mår ez sem egyÊrtelmÝ, mikÜzben az uniós szervek ugyanezt jóval szÊlesebben Êrtelmezik Ês a vålasztókkal való kapcsolattartåst is e kÜrben ÊrtÊkelik.
    Polt PÊter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: Európa tÜbbi orszågåban ismeretlen az a magyar megoldås, hogy a kÊpviselþk szabålysÊrtÊsi ßgyeire is kiterjed a mentelmi jog.
    Handó Tßnde elmondta: a bírói hivatal bíråk mentelmi ßgyeiben jår el. A magånvådas ßgyek tÜbbnyire a bíró intÊzkedÊseit, eljåråsåt, dÜntÊsÊt, kifogåsoljåk, aminek nem ez a megfelelþ formåja, hanem az adott ßgyben benyújtott fellebbezÊs, ezÊrt az ilyen, bírói mentelmi jog felfßggesztÊsÊre irånyuló beadvånyokat elutasítja a hivatal. Ugyanakkor a kÜzvådas ßgyekben, ahol az ßgyÊszsÊg kÊri a bíró mentelmi jogånak felfßggesztÊsÊt, a hivatal tovåbbítja a vådhatósåg beadvånyåt a kÜztårsasågi elnÜkhÜz, aki eleget tesz a kÊrÊsnek Ês utat nyit a bíró elleni eljåråsnak. Tavaly nyolc bíró ellen indult ilyen módon bßntetþeljårås.
    Ugyanakkor a bírói hivatal vezetþje megjegyezte azt is: nem erþsíti az igazsågszolgåltatåsba vetett bizalmat, hogy olyan bíró is ítÊlkezhet, aki ellen bßntetþeljårås folyik, akår Êppen az igazsågszolgåltatås tisztasåga elleni bÝncselekmÊny miatt.
    A hivatal vezetþje elmondta: a mentelmi joggal rendelkezþk elleni magånvådas ßgyekben gyakran jelent problÊmåt, hogy teljesen alaptalan feljelentÊsek is Êrkeznek a bírósågra, amely indokolatlan, jogi szempontból Êrtelmezhetetlen ßgyekben is kÊnytelen megkeresni a mentelmi bizottsågot. A megoldås az lehet, hogy azokban az esetekben, amikor mår a feljelentÊsbþl egyÊrtelmÝ, hogy az nem alkalmas bÝncselekmÊny megållapítåsåra, az eljåråst meg kell szßntetni. A mentelmi joggal jåró tÜbbletvÊdelem ugyanis nem fordulhat a visszåjåra: a tÜrvÊny elþtti egyenlþsÊg sÊrelmÊt jelentenÊ, ha a nyilvånvalóan alaptalan feljelentÊsek esetÊn nem lehetne az eljåråst a lehetþ legkoråbban megållítani.
    A bizottsågi ßlÊsen Simon Gåbor, a testßlet szocialista alelnÜke felvetette, hogy nemrÊg Orbån Viktor miniszterelnÜknek volt hasonló - nyilvånvalóan minden alapot nÊlkßlÜzþ - mentelmi ßgye, ahol a beadvåny Êrtelmezhetetlen volt, a bírósåg mÊgis tovåbbította a parlamenti bizottsåghoz az ßgyet. Tovåbbå szóba kerßlt az is, hogy a kÜzvÊlemÊny gyakran csak arról Êrtesßl, ha valakinÊl felmerßlt a mentelmi jog felfßggesztÊsÊnek kÊrdÊse, de arról nem, hogy milyen súlyú esetrþl van szó, illetve van-e bårmi alapja a kezdemÊnyezÊsnek.
    A bizottsågi ßlÊsen elhangzott, hogy a Kúria bßntetþ kollÊgiuma måjus elejÊn adott ki a mentelmi joggal Üsszefßggþ ållåsfoglalåst, de ha szßksÊges jogegysÊgi dÜntÊsre is sor kerßlhet a kÊrdÊsben, a mentelmi jog kÊrdÊskÜre mÊg pontosítåsra szorul.