MTI hĂ­rek
Külföld
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
Magyarország
A vártnál gyengébb a szél a Balatonnál, nem kellett beavatkozni a magas vízállás miatt
EU
EU-csúcs - Megkezdõdött a tárgyalássorozat az ukrajnai konfliktusról
Külföld
Szerbiai választások - A szerb média szerint unalmas a kampány
Magyarság
Gulyás: óriási elõrelépés, hogy négy év alatt közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítással
Sport
Versenyuszoda épül Gödöllõn
Tudomány
Forradalmasíthatja a sebészetet a törések selyemcsavaros rögzítése
Külföld
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
Sport
Férfi kézilabda BL - Március 23-án játszik Lengyelországban a Veszprém
Egészségügy
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
Labdarúgás
Piturca marad a román szövetségi kapitány
Bûnügy
Vádat emelt a Borsod megyei fõügyészség a fojtogató sajószentpéteri férfi ellen
Baleset
Egy gázvezeték átvágása miatt 15 embert kitelepítettek Lajosmizsén
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Elindult az utastájékoztató-rendszer tesztüzeme a szegedi megállókban
KĂşria KĂşria
Darák: a Kúria magas színvonalú, meggyõzõ szakmai munkájával biztosíthatja a jogegységet
MTI   2012 April 09, Monday  

A Kúria elsõsorban magas színvonalú, meggyõzõ szakmai munkájával és nyitottságával biztosíthatja a jogegységet, nem pedig az alsóbb fokú bíróságra formálisan kötelezõ jogi aktusokkal.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
(MTI) - A Kúria elsõsorban magas színvonalú, meggyõzõ szakmai munkájával és nyitottságával biztosíthatja a jogegységet, nem pedig az alsóbb fokú bíróságra formálisan kötelezõ jogi aktusokkal. Ezt a célt szolgálják a legfelsõbb bírói fórumon létrejött jogelemzõ csoportok, amelyek egy-egy jogterület ítélkezési gyakorlatának legégetõbb problémáit igyekeznek tisztázni - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek.

A nemrég megalakult öt elemzõ csoport munkájában kúriai bírák mellett alsóbb fokú bíróságok bírái, más jogászi szakmák, illetve az egyetemi-tudományos szféra képviselõi is részt vesznek. A közigazgatási bíráskodás területén a 2013. elején felálló közigazgatási-munkaügyi bíróságok eljárási rendje, a büntetõjogi szakágban a felsõbb bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlata, a polgári jog területén a banki hitelezéssel kapcsolatos általános szerzõdési feltételek, a munkajogban a rokkantnyugdíjazás feltételei és a szakértõi bizonyítás áll a vizsgálatok központjában, az ötödik csoport a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos közigazgatási és polgári jog határán álló perek sajátosságait tekinti át - fejtette ki Darák Péter.
   
A témákat a Kúria kollégiumvezetõi választották elsõsorban az alapján, hogy hol vannak, vagy várhatóak a mindennapi ítélkezési munkában a társadalom nagyobb csoportjaira, vagy jelentõs gazdasági érdekekre közvetlen hatást gyakorló jogviták, amelyeknél még kellõen körül nem járt elméleti elõkérdések várnak tisztázásra. A csoportok fél-egy évet kaptak feladatuk elvégzésére. Az alsóbb fokú bíróságokra az elemzések eredménye nem kötelezõ, nyilván csak akkor fogják beépíteni az ítéleteikbe, ha magas szakmai színvonalú, meggyõzõ és használható segítséget, támadhatatlan jogi érvkészleteket kapnak a konkrét ügyek eldöntéséhez - fejtette ki az elnök.
   
Darák Péter elmondta: a Kúria szakmai munkájának nyitottabbá tételét szolgálja az is, hogy már fogadják az alsóbb fokú bíróságok bíráit, akik részt vehetnek a kúriai ítélkezésben. Az elnök termékeny, kétoldalú kapcsolat kialakulására számít, hiszen így nemcsak a fiatal kollégák leshetik el a legnagyobb tapasztalatú bírák munkamódszereit, de a Markó utcai legfelsõbb bírói fórum is bepillantást nyerhet a törvényszékek, helyi bíróságok mindennapi problémáiba, a legújabb jellegzetes jogvitákba, amelyek a rendes jogorvoslati rendben csak évek alatt juthatnak el a Kúriára.
   
Arra a kérdésre, hogy Európa-szerte a felsõbb bírósági gyakorlat mennyire köti meg az alsóbb fokú bírák kezét, Darák Péter azt mondta: a nyugat-európai kontinentális igazságszolgáltatásban nincs kötelezõ felsõbb bírósági döntés, Európa másik felén egyes országokban létezik, de fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon sincs a kötelezõ erõ megsértésének szankciója.
   
A Kúriára a napokban neveztek ki két új bírót, akik alkotmánybírósági fõtanácsadók voltak és a normakontroll tanács munkájában vesznek részt, valamint koordinációs feladatuk lesz az alkotmányossági kérdéseket illetõen is, hiszen januártól a valódi alkotmányjogi panaszok eredményeként alapjogsértést állapíthat meg bírói eljárásokkal, ítéletekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) és ilyen esetben polgári ügyeknél maga a Kúria dönt arról,
miként állítható helyre az alkotmányos helyzet.
   
Darák Péter szerint évente mintegy 100-200 ilyen ügyet tárgyalhat majd érdemben az Ab. Az megjósolhatatlan, hogy ebbõl hány lesz olyan, ahol a rendes bíróság döntését alkotmányossági kifogás miatt megsemmisítik, de nem csak ezek a határozatok lesznek tanulságosak, hanem azok is, amelyek érdemi indoklásukkal visszaigazolják a bíróságok helyes, alkotmányos gyakorlatát.
   
A helyzet emlékeztet az államigazgatási határozatok megtámadására lehetõséget nyújtó közigazgatási bírósági felülvizsgálat 1991-es bevezetésére. Eleinte a megtámadott hatósági döntések négyötödét változtatták meg a bíróságok, ám ez az arány ma már csupán 10-20 százalék, köszönhetõen annak, hogy az állami szervek beépítették gyakorlatukba a közigazgatási perekben kimunkált jogelveket - mondta a Kúria elnöke, aki maga is évtizedekig közigazgatási bíró volt.
   
A hivatalát január elsején elfoglaló Darák Péter elnöki tisztségének elsõ negyedévérõl elmondta: megkezdõdött a sarkalatos törvényekkel bevezetett intézmények tartalommal megtöltése. Az új elnök támogatást érzékelt a jogász szakmák, partnerintézmények, így például az Ab, az ügyészség, az ügyvédi kamara és az ombudsman részérõl csakúgy, mint a többi hatalmi ágtól. Ennek egyik megnyilvánulása Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, hogy szeretnék a Kúria régi, Kossuth téri épületét visszaadni a legfelsõbb bírói fórumnak, ezzel is megerõsítve közjogi súlyát. Ez nyilván több éves projekt lesz, de már a közeljövõben szimbolikusan megjelenhet régi épületében a Kúria, például amikor ott tartja egy-egy jelentõsebb ügy tárgyalását, a kúriai bírák teljes ülését, vagy egyes szakmai rendezvényeket.
   
A nemrég megalakult új bírói testület, a 15 tagú Országos Bírói Tanács (OBT) kapcsán Darák Péter - aki Kúria-elnökként a 14 választott tag mellett a törvény erejénél fogva a 15. tag - elmondta: elsõdleges, hogy az OBT a 2800 fõs bírói kar problémáit közvetítse a központi igazgatás felé és kontrollálja az ott formálódó megoldási javaslatokat. A tanácsnak éppen ellenõrzõ funkciója megtartása érdekében õriznie kell különállását. Darák Péter ezért is mondott le arról, hogy a késõbbiekben betöltse az OBT rotációval félévente változó soros elnöki posztját, mert - mint mondta - a testületnek más hatalmi centrumoktól, így a Kúria befolyásától is függetlenül kell kialakítania saját arculatát. Egy olyan testületi szellemet, amely a korábbi bírói önigazgatástól eltérõen nem ad teret a helyi, területi érdekek harcának, és munkájában kizárólag az egységes magyar igazságszolgáltatás szempontjait érvényesíti - fogalmazott.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Hírközpont



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player