(MTI) - A mûszaki értelmiségnek egyre inkább kulcsszerepe van az ország felemelkedésében, és ez a szerep erõsödni fog a jövõben - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar mûszaki értelmiség napja alkalmából rendezett ünnepi konferencián szerdán a gyõri Széchenyi István Egyetemen.
"A magyar gazdaság számára a szaktudás, kiemelten a mûszaki szaktudás az az erõforrás, amelynek segítségével meg tudjuk valósítani Magyarország újraiparosítását" - fogalmazott a kormányfõ.
Orbán Viktor rámutatott: a kormány azon dolgozik, hogy megteremtse a munkaalapú gazdaság teljes feltételrendszerét. Szavai szerint a gazdasági átalakításnak jó részén már túlvan az ország, a magyar módszereket és eredményeket a külvilág is egyre inkább elismeri. Az a cél, hogy Magyarország Európa kiemelt termelési központjává váljon, és ezen belül az európai autóipar egyik meghatározó centruma legyen.
Magyarország Németország és Csehország után a harmadik legerõsebb ország Európában abból a szempontból, hogy az ipari termelés milyen mértékben járul hozzá a teljes nemzeti össztermékhez - utalt a statisztikákra a miniszterelnök.
Az ipar és az egyetemi világ közötti együttmûködés fontosságáról szólva kiemelte a gyõri Széchenyi István Egyetem és a gyõri Audi között mûködõ szoros szakmai kapcsolatot. Gyõrben úgy alakították át az egyetemi képzést, hogy ma már az Audiban dolgozó 1331 mérnök közül 539 a gyõri universitason végzett - hangsúlyozta, hozzátéve, az egész magyar egyetemi világra érvényesen, hogy "fogadóképes, minõségelvû, hatékony és a korábbi hibákat elkerülni képes" egyetemi szerkezetre van szükség. A mûszaki szakemberek az árvízi védekezésben is bizonyították, hogy tudásuk nélkülözhetetlen - húzta alá a miniszterelnök.
"Ma Magyarország gyõzelemre áll az árvíz elleni küzdelemben, s ez a magyar mérnöki tudás gyõzelme is" - fogalmazott.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntõjében a kutatás, fejlesztés és az innovációs tevékenység fontosságáról szólva hangsúlyozta: a legtehetségesebb kutatók külföldön szerezhessenek tapasztalatokat, majd hazajõve Magyarországon kamatoztassák tudásukat. A K+F+I tevékenység intézményrendszere az Akadémia elnöke szerint változtatásra szorul, hatékonyabbá kell tenni. Ez a munka megkezdõdött, és folytatni kell - mondta. A finanszírozást "hozzá lehet tenni", ha van ember és megfelelõ intézményrendszer - hangsúlyozta. Az egyetem oktatóit arra kérte, hogy folyamatosan megújuló szaktudást és természettudományos, mûszaki mûveltséget közvetítsenek a hallgatók felé.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette: az autóipar jövõje a kutatás, a fejlesztés és az innováció sikerén múlik. A változások abba az irányba mutatnak, hogy ugyanazon gyártmány megújítása helyett jelentõsebb áttörés elõtt áll a jármûipar. Elég, ha csak az energiahatékony zöld autóra, a környezetkímélõ elektromos autóra vagy akár a vezetõ nélkül mûködõ autóra gondolunk - említette a példákat.
Ami Magyarországot illeti, a német autóipar külföldi befektetéseinek harmadik legerõsebb célpontja Magyarország, az Egyesült Államok és Brazília után. A mûszaki értelmiségtõl is függ majd ennek a helyzetnek a fenntartása és továbbfejlesztése - vélekedett az államtitkár. Ezen túl a 2014-2020-as idõszakban szükség lesz olyan technológiai központok, ipari kutatási centrumok létrehozására, amelyek lehetõvé teszik a további autóipari beruházásokat Magyarországon.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!