A szeptember 30-i nyitóesten - a Kertész Imre Intézet Pilinszky 100 programsorozatához illeszkedve - Mit mondana Pilinszky János? címmel Orbán Jolán irodalomtörténésszel beszélget Bogányi Gergely, aki Schumann zongoraműveit adja elő. A Kertész Imre Intézet olyan barátságos és minőségi környezetet ad, amely magától értetődően vált a kultúra egyik központi helyszínévé. Nem koncertterem, hanem egy olyan villa, amelynek tágas nappalija és télikertje kiválóan alkalmas zenés és beszélgetős estek megtartására - mondta el Bogányi Gergely az MTI-nek. A zongoraművész hozzátette: az első esten megszólaló Schumann-művek Pilinszky lelkéhez kapcsolódnak, a költőnek nem csupán a költészetét, hanem emberi minőségét és lelki mivoltát is szeretnék bemutatni - mutatott rá, kiemelve: mivel Pilinszky évforduló van, a költő 40 éve hunyt el és 100 éve született, kézenfekvő volt, hogy ő legyen az első est központi témája. Mint mondta, a sorozat további estjein is jelen lesz a költészet, az irodalom és a zene, de minden alkalom más és más hangsúlyt kap majd. A zenetörténet és a filozófia irányából is szeretnének körbejárni egy-egy témát a beszélgetőpartnerekkel, s lehetőség nyílik arra, hogy ebben a befogadó környezetben el tudjanak mélyedni egy-egy kérdésben. A Közelről cím nemcsak a közönség és az előadók fizikai közelségét, hanem lelki kapcsolódásukat is jelenti. Ez az ars poeticája, a lényege az esteknek - hangsúlyozta a zongoraművész, hozzáfűzve: a Gondolatok zongorával alcím éppen azt fejezi ki, hogy ez nemcsak zongoraest, hanem beszélgetés, lelki kötődésű gondolatok átadása, lehetőség az elmélyülésre. Minderre a mai felszínes világban nagy szükség és nagy igény van - hangsúlyozta Bogányi Gergely. Kitért arra is, hogy az estre való felkészülés ideje alatt is nagyon sokat tanult és várja, hogy ezeket az értékes és lényeges gondolatokat, amik a kultúra egészét adják, megoszthassa a közönséggel. A zene is komplex kulturális élmény önmagában, hiszen van kapcsolódási pontja a költészethez, a filozófiához, de ebben a közegben lehetőség nyílik arra, hogy minderről beszélni is lehessen - mutatott rá. A Közelről címmel, havonta jelentkező estek nem csupán zenei élménnyel szolgálnak: a Kossuth-díjas zongoraművész egyebek között a zene és az irodalom, a filozófia és a kamarazene kapcsolódási pontjait járja körül meghívott vendégeivel, de szó esik majd a zongora hangszertörténetéről is. A 2017 januárjától működő Kertész Imre Intézet a Nobel-díjas író munkái mellett Arthur Koestler, Giorgio Pressburger, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli. Az intézet célja a tulajdonába került szerzői hagyatékok és kiadatlan művek, a szerzőkről szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése és az alkotók emlékének méltó ápolása. A hagyatékok gondozásán túl a Kertész Imre Intézet célja, hogy Budapest egyik kiemelkedő kultúrterévé és találkozóhelyévé váljon, rendezvényeik szervezésekor a különböző művészeti ágak találkozására is törekszenek, inspirálják az irodalom és más művészeti ágak találkozásából születő új alkotások létrejöttét. Több ilyen témájú pályázatot bonyolítottak már az elmúlt időszakban (Sziveri30; Kertész Másként, Pilinszky Másként) és terveznek hasonlóakat a jövőben is, de jó példa erre a Pilinszky 100 programsorozat részeként zajló KultúrArc című beszélgetéssorozat is, amelynek keretében Pilinszky János költészetéhez kapcsolódó zeneszerzőket, előadóművészeket (Földes László Hobo; Szabó Balázs) láttak már vendégül.