A nemzetközi tanácskozás Magyarország tiranai nagykövetsége és az albániai szocialista rendszer történelmét kutató The Institute for the Studies of Communist Crimes and Consequences in Albania (ISKK) szervezésében jött létre - hangsúlyozta Fekete Rajmund, aki kiemelte, hogy az albániai intézet vezetésével létrejött nemzetközi konferencián részt vett Celo Hoxha, az ISKK igazgatója, valamint Jonila Godole, az albániai Institute for Democracy, Media & Culture elnevezésű intézet főigazgatója is.

A történész megjegyezte, hogy a két albániai intézet vezetőjével megbeszéléseket folytatott az intézetek közötti jövőbeni együttműködésről, valamint a Terror Háza Múzeumhoz köthető partneri együttműködésről is.

Fekete Rajmund elmondta, hogy további konzultációkat folytatott a 20. század közepén az albán kommunista titkosrendőrség főhadiszállásaként szolgáló tiranai "House of Leaves" igazgatójával, Etleva Demollari-val, valamint az egykori hidegháborús bunkerben létrejött, Bunkart elnevezésű kortárs művészeti és történelmi múzeum vezető kurátorával, Carlo Bollino-val is.

A történész felidézte, hogy a kelet-közép-európai térség azért egyedülálló, mert földrajzi okok miatt mindkét totális diktatúrát megtapasztalta, az itt élő nemzetek 1939 és 1991 között megszállás és idegen uralom alatt álltak, szuverenitásukat elvesztették, elnyomták és kizsákmányolták őket, "faji-vagy osztályalapon válogattak barát vagy ellenség között".

"Ezek a népek együtt tapasztalták meg a világháborút, a népirtást és a terrort, a szocializmus és a nemzetiszocializmus az ernyője alatt" - fogalmazott Fekete Rajmund.

A történész emlékeztetett, hogy Albániában 1944 és 1991 között legalább hatezer embert végeztek ki politikai okokból. A rezsim abszurditását mutatja, hogy holttesteket a hozzátartozóknak vissza sem juttatták, mondván, hogy azok az állam tulajdonát képzik - tette hozzá.

"Mi, akiket vasfüggöny mögé zártak, a huszadik század közös történelmi örökségét hurcoljuk magunkkal, mely növeli köztünk a megértés esélyét és az összetartozás tudatát, emiatt pedig sokkal megértőbbek vagyunk a másik nép szenvedései iránt, mert abban saját magunk fájdalmait, szorongásait, veszteségeit látjuk" - hangsúlyozta Fekete Rajmund.

Kiemelte: "a kommunizmus bűneivel való szembenézést nem úszhatjuk meg, ugyanis tartozunk vele a százmillió áldozatnak, a kivégzett, meghurcolt, megkínzott, embereknek, de tartozunk vele gyermekeinknek is".

Noha a kommunizmus bukása és a rendszerváltoztatás óta már több mint három évtized telt el, mégis kijelenthetjük: a kommunizmus nem halt meg. Nyugati képviselői ott vannak az egyetemi campusokon, az intézményekben, a médiában és a politikában is. A Nyugat pedig - többek között emiatt - még mindig érdektelen kívülállóként vonogatja a vállát, ha a kommunizmus bűneiről, az általa okozott szenvedésekről beszélünk - mondta a történész.

Nekünk, akik mind a két totális diktatúrát megszenvedték, hatalmas a felelősségünk egy olyan Európában, melynek nyugati fele nem ismeri a szabadság árát és jelentőségét, nem ismeri a diktatúrák valódi arcát, nem becsüli meg nemzeti örökségét és identitását, valamint a család és a vallás fontosságát - emelte ki Fekete Rajmund.

Magyarország tiranai nagykövetségén pénteken megnyílt a kelet-közép-európai kommunista rendszerek bűneit bemutató, Európai Gulag című kiállítás is, melyet három héten keresztül tekinthetnek meg az érdeklődők - fűzte hozzá a történész.