Putyin hétfőn a moszkvai kormányépületben beszélve emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormány tevékenysége a járvány elleni küzdelemmel kezdődött. Mint mondta, a nehéz próbatételt sikerült becsülettel kiállni.

Megfogalmazása szerint 2022-ben Oroszországnak "rendkívüli intézkedéseket kellett hoznia a Donyec-medence lakosainak védelmében", akiket - mint mondta - Kijev nyolc éven át terrorizált. Az államfő szerint Moszkva "meggyőződött róla, hogy a problémát nem lehet békés eszközökkel megoldani.

Hangot adott álláspontjának, hogy az Oroszországgal "újraegyesített" - Ukrajnától elcsatolt - régiókban élők mindig is történelmi hazájuknak tartották Oroszországot, és az is a sajátjának tekintette őket.

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a "különleges hadművelet" elindítása után "gazdasági agresszióba" kezdett, hogy válságot idézzen elő Oroszországban. Kijelentette, hogy ez a szándék a visszájára sült el, és tavaly orosz gazdaság nagyobb ütemben nőtt, mint a világgazdaság, és ezzel a mutatóval nemcsak az Európai Unió vezető országait, hanem a G7 csoport összes államát is felülmúlta.

A kormány az orosz alkotmány értelmében kedden, a megválasztott államfő beiktatását követően le fog mondani, és tagjai megbízotti státuszba kerülnek. A Mihail Misusztyin miniszterelnök vezette kabinet 2020. január 16. óta van hivatalban.

Az alaptörvény szerint az államfő a miniszterelnököt, helyetteseit és a szövetségi minisztereket a parlament alsóházának jóváhagyása után nevezi ki. A védelmi, a belügyi, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős, az igazságügyi és a külügyi tárca vezetőjét a felsőházzal folytatott konzultációt követően nevezik ki.

Putyin hétfőn azt hangoztatta, hogy az új kormányt gyorsan meg kell alakítani, hogy ne legyen "szünet" a kijelölt célok végrehajtásában. Az alsóház május 10-én, a Győzelem napjának megünneplését követően fogja megvitatni az új miniszterelnök személyét, mielőtt felterjesztené jóváhagyásra az államfőnek.

Jurij Usakov, az elnök külpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta, hogy a moszkvai idő szerint kedden délben kezdődő beiktatási szertartáson, amely, mint mondta, hagyományosan "belpolitikai jellegű", külföldi vendégként a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői vesznek majd részt. (Korábbi bejelentések szerint a német, a lengyel és az uniós nagykövet távol marad a szertatástól.)

Ez lesz Putyin politikai pályafutásának ötödik elnöki beiktatási ceremóniája. Az államfői tisztséget hat évig, 2030-ig töltheti be, és a 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében jogában áll majd újrajelölteni magát.

Usakov tájékoztatása szerint május 9-én, a moszkvai győzelemnapi katonai parádén Kazahsztán, Kirgizisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kuba, Laosz és a Bissau-guineai Köztársaság elnöke vesz majd részt. Az azeri elnök és az örmény kormányfő nem lesz jelen. Meghívást kaptak még az eseményre a FÁK, a Szövetségi Állam, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) , az Eurázsiai Gazdasági Unió, az Eurázsiai Fejlesztési Bank, a Sanghaji Együttműködési Szervezet apparátusának vezetői, valamint a Moszkva által barátinak tekintett államok diplomáciai képviseleteinek vezetői és katonai attaséi.

Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy egy nappal a beiktatás után jubileumi csúcstalálkozót tart majd Moszkvában az Eurázsiai Gazdasági Unió, és ezt Nikol Pasinján örmény kormányfő fogja levezetni. A találkozót a tömörülés létrehozásáról szóló szerződés aláírásának tizedik évfordulójára időzítették.

A tanácsadó bejelentette, hogy Putyin beiktatás utáni első külföldi útja Kínába vezet majd. Ez egy állami látogatás lesz, válaszul Hszi Csin-ping kínai elnök tavalyi, hivatalba lépése utáni oroszországi látogatására. Az orosz elnök Peking mellett egy másik, egyelőre meg nem nevezett kínai várost is felkeres majd.