Az erdélyi magyarok és a románság orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nézeteit, a menekültekhez és bevándorlókhoz való viszonyukat, illetve a választásokon való részvételi szándékukat, pártopciókat, intézmények iránti bizalmukat vizsgáló és összehasonlító kutatásról Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója és a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, valamint Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa tartott sajtótájékoztatót.

Elmondták: telefonos közvélemény-kutatást végeztek, 2024 február-márciusban a magyar lakosságra vonatkozóan, a románra egy hónappal később, az eredményeket pedig egy 2022-es és egy 2020-as kutatáshoz hasonlították, amelyet szintén ők végeztek el.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a jóléti sovinizmus Romániában új jelenség, amely az ukrán menekültekkel kapcsolatban jelent meg, és a menekültekhez való viszony 2022-höz képest 2024-ben nagyon megváltozott.

"A kutatásból az derül ki, hogy az erdélyi magyarok a menekültekkel kapcsolatban mindig kirekesztőbb, elzárkózóbb magatartást mutattak, de véleményük nem tér el annyira a román állásponttól sem. Ami látszik, hogy a románoknál a rasszizmus nincsen jelen, nem tesznek különbséget a nemzetek között, mindenkit azonos mércével ítélnek meg, míg az erdélyi magyarok esetében van egy egyértelmű különbség az európai származású, fehér bőrű menekültek és a nem európai, nem fehér bőrű menekültek esetében" - mondta Kiss Tamás.

A Maszol beszámolójához mellékelt grafikonok egyike szerint az erdélyi magyarok körében a bevándorlók elutasítása 54 százalékól 57 százalékra nőtt 2020 óta, míg a romániai társadalom egészében 33-ról 19 százalékra csökkent azok aránya, akik nem fogadnának el szomszédnak egy bevándorlót. A romák elutasítása a felmérés szerint az erdélyi magyaroknál valamelyest erősödött és 54 százalékra tehető, míg a román társadalom egészében 48-ról 26 százalékra csökkent.

A legnagyobb fokú, 45-ről 71 százalékra növekedett elutasítást a muszlimok megítélésében mutatták ki az erdélyi magarok körében, míg a román társadalom egészénél a négy éve mért 33 százalékos elutasítás nem változott.

Az intézményekbe vetett bizalom kapcsán Toró Tibor kiemelte, hogy majdnem minden intézmény esetében csökkent a bizalom az erdélyi magyarok esetében, a helyi önkormányzatok kivételével. Az erdélyi magyaroknál az EU-val kapcsolatos bizalom évről évre csökkenő tendenciát mutat, míg a románok esetében stagnálás van.

A Bálványos Intézet egyik bemutatott grafikonja szerint míg a román társadalom egésze a fegyveres erőkben (59 százalék), a NATO-ban (56 százalék) és az EU-ban (49 százalék) bízik leginkább, az erdélyi magyarok alig 21 százaléka bízik a hadseregben, 33 százaléka a NATO-ban és 26 százaléka az EU-ban. Csak az önkormányzatoknál fordított a helyzet, amelyek az erdélyi magyarok 70 százalékának bizalmát élvezik a romániai 27 százalékos átlaggal szemben. Nincs különbség viszont a parlament esetében, amely a teljes romániai és az erdélyi magyar mintánál is sereghajtó, 13 százalékos bizalmi indexszel.

Mérték az erdélyi magyarok választási kedvét, hajlandóságát is, és a kutatásból az derül ki, hogy magasabb a magyarok választási kedve, mint a románoké, ami a kutatók szerint annak tudható be, hogy RMDSZ ősz óta intenzíven kampányol.

Ami az orosz-ukrán háború megítélését illeti: míg 2022-ben a romániaiak 74 százaléka, az erdélyi magyarok 46 százaléka mondta, hogy Oroszország az agresszor, 2024-re ez a szám a román társadalom egészében 46 százalékra, az erdélyi magyarok esetében 19 százalékra csökkent. Megnőtt azoknak az aránya (országos szinten 16-ról 21 százalékra, az erdélyi magyaroknál 44-ről 49 százalékra), akik úgy gondolják, hogy a háborút a nyugati országok és Ukrajna provokálták ki azzal, hogy "Ukrajna túl közel került a NATO-hoz".