Az EP jóváhagyta a Nyugat-Balkánra vonatkozó reform- és növekedési tervet

Külföld, 2024.04.24

Az Európai Parlament strasbourgi szerdai plenáris ülésén jóváhagyta a Nyugat-Balkánra vonatkozó reform- és növekedési tervet, az eszköz célja a nyugat-balkáni országok belső reformjainak támogatása azáltal, hogy még az európai uniós csatlakozás előtt biztosítja a tagság bizonyos előnyeit.

Az 517 szavazattal, 56 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett jóváhagyott pénzügyi eszköz hatmilliárd eurós (mintegy 2400 milliárd forint) hozzájárulással fogja felgyorsítani a Nyugat-Balkán uniós integrációját - tájékoztatott az Európai Parlament.

A kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és négymilliárd eurós hitelből álló pénzügyi alap konkrét, a nyugat-balkáni partnerek által előkészítés alatt álló programokban meghatározott társadalmi és gazdasági reformok megvalósításához fog kapcsolódni.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos az MTI-nek korábban elmondta, a 2024 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi eszköz lényege, hogy már a csatlakozási tárgyalások során, azaz az uniós csatlakozás előtt elkezdje csökkenteni a nyugat-balkáni országok és az európai uniós tagállamok közötti pénzügyi és szociális különbséget. Az eszköz elsősorban azt fogja támogatni, hogy az értinett országok minél gyorsabban be tudjanak kapcsolódni egyrészt az EU belső piacába, másrészt azt, hogy minél gyorsabban le tudják dolgozni azt a versenyképességi hátrányt, amit most elszenvednek - mondta.

A teljes keret legalább fele egyebek mellett infrastrukturális beruházások és a közlekedési és az energiahálózatok összeköttetések támogatására szolgál, valamint a zöld és digitális átállást segíti majd. A fennmaradó részt a nemzeti költségvetések közvetlen támogatásaként szabadítja fel az EU. A pénzeszközök felszabadításának feltétele a kedvezményezettek által előkészítés alatt álló reformprogramok sikeres végrehajtása - tájékoztatott a magyar uniós biztos.

A parlament szerdai tájékoztatása szerint az EP-képviselők szigorították az eszköz irányítását, a szorosabb parlamenti felügyeletre és átláthatóságra összpontosítva. Közölték: az Európai Bizottsággal folytatott rendszeres, magas szintű párbeszéd biztosítani fogja az eszköz előrehaladásának nyomon követését és ellenőrzését, valamint azt, hogy a finanszírozás összhangban legyen az uniós célokkal, például a működő demokráciával, a gazdasági stabilitással és a regionális együttműködéssel.

A források kifizetése az egyes kedvezményezett országok reformprogramjában felvázolt meghatározott reformok sikeres végrehajtásától függ - tették hozzá.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja által az MTI-hez eljuttatott közleményben Gál Kinga, a képviselőcsoport elnöke hangsúlyozta: a támogatási eszköz kulcsfontosságú, mert döntő mértékben járulhat hozzá a térség országainak csatlakozásához, ezáltal a határvédelmi, energetikai és gazdasági együttműködés elmélyítéséhez, amely Magyarország számára is komoly előnyöket jelenthet.

A régió országainak csatlakozása nélkül az Európai Unió nem tud helytállni a globális versenyben, és nem tudja szavatolni a Nyugat-Balkán stabilitását sem, amely Európa békéjének egyik legfontosabb biztosítéka - emelte ki.

A fideszes politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a térségben az unió határvédelmét a bűnszervezetként működő embercsempészek és felfegyverzett férfiakból álló migránsbandák veszélyeztetik.

"Magyarország kormánya régóta kiáll amellett, hogy az EU külső határainak védelme olyan kiemelt feladat, amelyből még Brüsszellel szemben sem engedhetünk" - tette hozzá Gál Kinga.

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament lejáró mandátumának utolsó plenáris ülésén megerősítette a nyugat-balkáni reform- és növekedéstámogató eszközt, amely - szavai szerint - nemcsak a csatlakozás gyorsítását, hanem "az EU megtépázott hitelességének" helyreállítását is segítheti majd.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió már jó ideje "mostohán" kezeli Szerbiát és a Nyugat-Balkán térségét, ezért a tagjelölt országok állampolgárainak uniós csatlakozásba vetett bizalma megingott. Az új pénzügyi eszköz ugyanakkor - mint kiemelte - biztató jelzés lehet a régió számára.

A pénzügyi támogatások lehívásához reális és objektív feltételeket kell kapcsolni és azok nem válhatnak a brüsszeli politikai nyomásgyakorlás eszközévé - jelentette ki. Az ilyen magatartás eltávolíthatja és elbizonytalaníthatja a balkáni tagjelöleket, amit az EU nem engedhet meg magának a jelenlegi, veszélyekkel teli geopolitikai helyzetben - tette hozzá Deli Andor.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!