A Euclid-küldetés célja a sötét anyag és a sötét energia természetének megértése, amihez az égbolt egyharmadáról készülnek majd kiváló minőségű térképek milliárdnyi galaxis térbeli eloszlásáról.

A közlemény szerint a Euclid űrtávcsöve két, egyenként is ambiciózus, de alapvetően különálló kutatási módszer kombinálásával olyan kérdésekre keresi majd a választ, mint hogy milyen sebességgel tágul az univerzum, mi a galaxisokat körülvevő sötét anyag eredete, valamint, hogy hogyan kell elképzelni a világegyetemet napjainkban gyorsítva tágító, az üres térben lakozó sötét energiát.

Különlegessége, hogy képes nagy felbontású és kivételesen mély képeket készíteni 1 milliárd távoli galaxisról, amiből a sötét anyag minden eddiginél nagyobb kétdimenziós térképe is rekonstruálhatóvá válik a galaxisok alakjának apró torzulásaiból. Emellett kiemelt cél még 35 millió kiválasztott galaxis távolságának pontos megmérése egy háromdimenziós térkép megalkotásához, amelyből a sötét energia esetleges időbeli változására lehet majd következtetni, új tartományban tesztelve ezáltal Einstein általános relativitáselméletét.

A Csillagászat.hu szakportál korábbi cikke szerint az űreszköz a kilövést követően egy hónapos út végén éri el a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 gravitációs egyensúlyi pontot. Az L2 ponthoz történő megérkezés és néhány hónapos kalibrálás után a Euclid elkezdi az égbolt 36 százalékát lefedő felmérést. Mindössze két nap alatt az égboltnak akkora területét fogja átvizsgálni, amekkorát a Hubble-űrtávcső több mint három évtized alatt. Becslések szerint 10 milliárd galaxist, csillagot és naprendszerbeli objektumot fog rögzíteni, új vizsgálható célpontokat azonosítva a James Webb-űrtávcső és a nagy földfelszíni teleszkópok számára.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Euclid-projekt megtervezéséhez és megvalósításához összesen több mint 1000 mérnök és kutató járult hozzá, és a 12 évig tartó felkészülésből magyar szakemberek is kivették a részüket.

A kollaboráció munkájában 2017 óta vesz részt Kovács András, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatója, valamint Szapudi István (University of Hawaii) is, akik ezen a nyáron a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vendégkutatói programjának keretében már meglévő szimulációs módszerek pontosításán túl a legelső Euclid-adatok elemzésével is foglalkoznak majd. A NASA bolygókutató intézetében, a kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryban (JPL) Euclid-szimulációkon dolgozó Rácz Gáborral is együttműködve a két magyar kozmológus a szakterületüknek számító legnagyobb galaxisstruktúrák azonosításán dolgozik majd milliárd fényéves skálákon. Ezáltal vizsgálható lesz a sötét energia kozmikus taszítóhatása a legextrémebb, több ezer galaxist számláló szuperhalmazokban és galaxisokat csak elvétve tartalmazó úgynevezett void régiókban is, ami a 2022 decembere óta működő MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet kutatócsoport fő célja is egyben.

Az adatgyűjtést 6 évig tervezi fenntartani a kollaboráció, és számos izgalmas felfedezés várható nem csupán a sötét univerzum kapcsán, hanem például a galaxisok központjaiban lévő milliárd naptömegű fekete lyukak vagy a galaxisok morfológiájának évmilliárdokra visszanyúló tanulmányozásából is.

Az élő közvetítés során az esemény házigazdájaként a CSFK demonstrátora, Szabó Olivér Norton beszélget majd Kovács Andrással, míg a Euclid kilövését Floridában személyesen megtekintő Szapudi István a helyszínről jelentkezik majd be.