Palkovics László emlékeztetett, a kormány egyik elsődleges célja volt 2010-ben, hogy kialakuljon egy csúcstechnológiára épülő és azt előállítani képes ipar. A kabinet azóta is mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a folyamatot az ilyen típusú beruházások támogatásával előmozdítsa. Mára a hazai ipar által előállított termékek mintegy 70 százaléka a high tech kategóriába sorolható, beleértve a B. Braun gyöngyösi gyárát is - tette hozzá.

Palkovics László kifejtette, a cél elérését támogatja, hogy 2014-ben a kabinet döntött az egyetemek "jövőképesebbé" alakításáról, hogy azok jobban illeszkedve gazdasági környezetükbe együtt tudjanak működni az innovatív vállalatokkal. E folyamat fontos eleme volt a felsőoktatási intézmények tavalyi fenntartóváltása is, melynek nyomán a 2021-2022-ben átalakult egyetemek költségvetése több mint 2,5-szeresére nőtt - emlékeztetett a tárcavezető.

Ezzel együtt elindult egy 2700 milliárdos egyetemfejlesztési program, amely az egyetemi képességek, infrastrukturális feltételek és eszközállomány javítását, bővítését, korszerűsítését hivatott biztosítani - mondta.

Közölte, a kormány a vállalatok működéséhez szükséges innovációs környezet kialakítását is segíti, 2019-ben például megduplázta az innovációs alap költségvetését. Számos hasonló döntés mellett ennek is köszönhető, hogy 2010 és 2021 között a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma 30 ezerről 60 ezerre nőtt, míg 2016 és 2020 között a kutatás-fejlesztés-innováció célú ráfordítások 400 milliárdról 800 milliárd forintra emelkedtek - tette hozzá.

Palkovics László kitért arra is, hogy a gazdasági fejlődés "prózai" feltételei között meghatározó szempont a közlekedés, amely Gyöngyösön jelentős javulást mutat a nyugati elkerülő út napokban kezdődő megépítésével, és az elmúlt időszakban ebben az országrészben megvalósult autópálya-építésekkel, valamint vasúti fejlesztésekkel.

Jelezte: a térségben az egyik legnagyobb kihívást a nemzetközi nagyvállalatok egyre nagyobb része által is igényelt zöldenergia előállítása és szállítása jelenti. Ebben központi szerep jut a Mátrai Erőműnek, ahol a lignitégetésre alapuló energiatermelést 2025-ig kivezetik, és az erőmű teljesítményének, valamint munkavállalói létszámának fenntartásával, növelésével zöldenergia-előállításra állnak át. Ennek érdekében a kormány tavaly 46 milliárd forinttal támogatta az erőmű működését és folyamatosan segíti az átalakítást - hangsúlyozta.

A B. Braun tevékenységét és szerepét méltatva rámutatott: a cég anyavállalata ahhoz a mindössze 10 ezres lélekszámú Tuttlingen nevű német kisvároshoz köthető, amely Európa legjelentősebb orvosieszköz-gyártó innovációs fellegvára. A településen egy kis egyetem is működik, amelyet ezek a cégek tartanak fenn, néhány szakképző intézménye pedig képes arra, hogy a világon vezető szerepet töltsön be.

"A B. Braun 30 éve működik Magyarországon és az itt eddig megvalósított, illetve tervezett fejlesztései azt sejtetik: ha a kabinet megteremti a szükséges feltételeket és a helyi közösség is komolyan veszi az ebben rejlő lehetőségeket, akkor Tuttlingen irányába haladhatunk" - fogalmazott a miniszter.

Horváth László, a térség országgyűlési képviselője, a Heves megyei 2-es számú, gyöngyösi székhelyű választókerület Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje az eseményen arról beszélt: a B. Braun a térség és a város egyik legnagyobb foglalkoztatója, amely közvetlen dolgozói mellett beszállítóin keresztül további ezer embernek ad munkát.

A cég tisztességes partnere a kormánynak és Gyöngyösnek, társadalmi szerepvállalása is meghatározó a térségben. A B. Braun-nak is köszönhető, hogy a város és a környező települések gazdasága és foglalkoztatása a koronavírus-járvány idején is stabil, kiszámítható maradt, sőt folyamatosan fejlődik - mondta.

Jelezte: a térség köszönettel tartozik a kormánynak is az ehhez szükséges feltételek megteremtéséért, az említett infrastrukturális fejlesztések megvalósításáért és az új, gyöngyösi déli iparterület kialakításának lehetőségéért.

Horn Péter, a magyarországi B. Braun vállalatcsoport vezérigazgatója a cég tevékenységét ismertetve arról tájékoztatott: a 2600 dolgozót foglalkoztató cégcsoport 2021-ben 58 milliárd forint árbevételt ért el, ezzel a magyar egészségipar 4. legjelentősebb szereplője, több mint 5000 termékkel szolgálva a hazai egészségügyet.

Kiemelte: országszerte 18 dialízisközpontot működtetnek, amelyek az összes hazai rászoruló mintegy 40 százalékát látják el. Emellett 120 fős szoftverfejlesztő központjuk termékei a világ 90 országában, több mint 100 ezer gépen futnak jelenleg - húzta alá. A gyöngyösi gyárban 1600 dolgozójuk évente több mint 70 millió darab, alapvetően az európai piacon értékesített, egyszer használatos orvosi eszközt állít elő - tette hozzá a vezető.

(FOTÓ)