A MEKH havi piacmonitoring jelentése szerint az áremelkedést a primer energiaforrások (gáz, feketeszén) drágulása, valamint az alacsonyabb szél- és vízerőművi termelés okozta. Október elején a magas tényezőárak és alacsony német szélerőművi termelés miatt a régió árai még együtt mozogtak. Október 7-én napi átlagban a német szélerőművi termelés nem érte el az 1500 megawattórát (MWh), ami extrém magas árakat, megawattóránkénti 301,7 eurós napi átlagárat eredményezett. Ekkor volt a legmagasabb a magyar napi átlagár is, ezen a napon elérte a megawattóránkénti 270,9 eurós értéket.

A jelentés szerint októberben a kereskedelmi áramlások alapján Magyarország Ausztriával, Szlovákiával, Ukrajnával nettó import, a déli országokkal nettó export pozícióba került.

A közlemény ismerteti, hogy a magyarországi villamosenergia-termelés októberben 5,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve. A hazai kínálatot erőművi karbantartások korlátozták, a Paksi Atomerőmű egyik blokkja a hónap második felében nem üzemelt. A magas árak miatt a gáztüzelésű erőművek termelése is csökkent. Az európai trendekkel ellentétben a kedvező árak nem emelték a hazai lignit tüzelésű termelést.

A hivatal közleményében rámutat: Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.