MSZP: mikor rendezik az állami egészségügy helyzetét?


Gurmai Zita (MSZP) elmondta, hat település lakosai számára az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet nyújt számos ellátást, a járóbeteg-szakellátás keretében.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozata szerint azonban ezek az ellátások év végéig szünetelnek, ami arra kényszeríti a települések lakóit, hogy 20 kilométerrel arrébb vegyék igénybe ezeket. A határozatból az is kiderül, hogy a felfüggesztés oka a szakemberhiány - fűzte hozzá.

Kiemelte: ha nem rendezik érdemben az egészségügyi dolgozók bérét és munkakörülményeit, akkor el fogják hagyni a pályát és ellátások fognak országszerte megszűnni.

Sorra zárnak be kórházi osztályok azért, mert nem képesek nyújtani az eddig biztosított ellátást. Január 6-án összesen 20 osztály ideiglenes leállását jelentették be egyszerre - figyelmeztetett, feltéve a kérdést: mikor fogják végre ténylegesen és érdemben rendezni az állami egészségügy helyzetét?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy fizetős egészségügyet a baloldal vezetett be Magyarországon, de a magyarok népszavazáson nyilvánították ki: ebből nem kérnek.

A baloldali kormányok csökkentették az orvosok fizetését, kórházakat zártak be, de a legutóbbi választási kampányban is több ellenzéki politikus állt ki a fizetős egészségügy, illetve kórházak bezárása mellett - emlékeztetett.

Hozzátette: 2002 és 2010 között háromezerrel csökkent a dolgozó orvosok száma, azóta pedig hatezerrel nőtt, miközben a kormány jelentős béremelést is végrehajtott az egészségügyben. Emellett felújítottak 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, építettek továbbá 23 új rendelőintézetet és 34 mentőállomást - mondta.



Jobbik: milyen segítséget kapnak az átképzéshez a magyar munkakeresők?



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a Budapesten és a nagyvárosokban az ételfutárcégek harmadik világból érkező dolgozói nem beszélnek magyarul és egy lehetséges magyar munkavállaló helyét foglalják el. Azt is felvetette, Tabon miért kell négyszáz filippinót alkalmaznia egy cégnek, miközben a környező falvak tele vannak munkanélküliekkel. Milyen segítséget kapnak az átképzéshez a magyar munkakeresők? - kérdezte.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, Magyarországon csak az állam által meghatározott célból és bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Külföldi munkaerőt csak akkor lehet alkalmazni, ha magyar munkavállalót nem találnak az állásra - tette hozzá.

Közölte azt is, a környező országokat nézve a külföldi munkavállalók aránya Magyarországon a legalacsonyabb, 2,6 százalék. Szlovákiában ez az arány 3,8, Lengyelországban 6, Ausztriában 20 százalék - ismertette. Szólt arról is, hogy az elmúlt egy évben 64 ezerrel nőtt azoknak a korábban inaktív státuszban lévőknek a száma, akik elkezdtek munkát keresni.

A képviselő a választ nem fogadta el.


Mi Hazánk: a kormány rekordmagas áron fagyasztotta be a gáz árát



Novák Előd (Mi Hazánk) elmondta, az "orosz-amerikai konfliktus" kirobbanása után az európai földgázpiacon átmeneti árrobbanás történt, az árak azóta csökkentek, a kormány azonban rekordmagasan - 22 ezer forint/gigajoule-on - befagyasztotta az árat, és a jelenlegi versenypiaci árak közel négyszeresét veti ki a magyar lakosságra.

Közölte, a tőzsdei földgázár folyamatosan, lassan két éve csökken, 2022. december óta a háború előtti árszint alá csökkent, és 2023. február közepe óta nem haladta meg az 5600 forint/gigajoul árat.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ukrajnai háború kitörése és az arra adott rossz szankciós politika miatt elszabadultak az energiaárak. Az sem volt biztos, hogy lesz-e elegendő energia - mutatott rá. Úgy folytatta, a kormány időben meghozta a döntéseket és a fűtési szezonokban nem volt veszélyben az energiaellátás Magyarországon.

Arról is beszélt, hogy a tőzsdei ár mellett a szállítási költségeket, a tárolást és a fogyasztóhoz történő eljuttatás költségét is figyelembe kell venni. Jelezte, az energiaárak még mindig nem tértek vissza a válság előtti szintre.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.



Párbeszéd: a budapestiek több zöldterületet szeretnének



Szabó Rebeka (Párbeszéd) felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2019-es önkormányzati választás után azt ígérte: Budapesten semmi nem fog épülni, amit a budapestiek nem akarnak. A budapestieket most azonban a mini-Dubaj réme vagy éppen a Bosnyák téren a lakossági tiltakozás ellenére áterőltetett betondzsungel fenyegeti - tette hozzá.

Szerinte minden kutatás azt igazolja, hogy az itt élők elsősorban több zöldterületet szeretnének, nem ezekre a beruházásokra van szükségük, hanem jobb életminőségre, amit Karácsony Gergely főpolgármester az elmúlt öt évben igyekezett megvalósítani - hangoztatta.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár közölte, Budapestet öt éve vezeti a magát zöldnek mondó koalíció, de eddig senkit nem zavart, hogy Rákosrendező egy tájseb és illegális hulladéklerakóként működik. Most, hogy az állam úgy döntött, rendbe rakja a területet, mindenki aggódik - mondta.

Önök soha nem azért tesznek, hogy valami fejlődjön, hanem mindig azt keresik, mi ellen tudnak uszítani - hangoztatta.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.